Ugorjunk egyet az id�ben, m�gpedig 1967-be. Akkoriban egy g�r�g r�g�sz, n�v szerint Sz. Marinatosz professzor �sni kezdett az �gei-tenger egy apr� vulk�ni sziget�n, Szantorinon. Egy r�gi nagyv�ros k�zpontj�ra bukkant, ahhol k�t-h�rom emeletes h�zak is el�fordultak, a szob�kat pedig a mindennapi �letr�l sz�l� fresk�k d�sz�tett�k. Ezen k�v�l tal�lt b�tor-, �s cser�ped�ny maradv�nyokat, valamint munk�t v�gz� vagy t�pl�l�kul szolg�l� �llatok csontjait. �m egyetlen emberi maradv�ny vagy �kszer sem ker�lt el�. Az archeol�gusok meg�llap�tott�km hogy Th�ra, melyet valamikor Szantorinnak h�vtak, a minoszi civiliz�ci� kereskedelmi k�zpontja volt.

Eredetileg ugy gondolt�k, hogy Kr�ta gyarmata volt a szigetecske, de ez az elk�pzel�s megd�lt. Val�szin�leg a kis sziget f�ggetlen hatalomk�nt nagy befoly�sra tett szert az �gei-tengeren i.e. 2500-ban, a korai minoszi kor idej�n. A vir�gz� kereskedelem fellend�tette Th�r�t, s ezt a gazdas�got j�l t�kr�zi a ha�zakban tal�lt fresk�k.