Loch Ness a misztikum s titokzatossg vilga. Na, azrt sokan vannak akik nem szeretnnek bekukkantani fleg lekukkantani a t mlyre, mrt ht ki tudja mit vagy inkbb kit rejt a t feneke. Persze, ha egyltaln rejt valamit!?
Loch Ness egy bizonyos lnyrl vlt hress, aki nem ms mint a fldtrtneti kzpid egyetlen htramaradt slnye a Loch Ness-i szrny. A "retteget szrny" a 39 mter hossz s 132 mter mly vzben lakozott mostanig.
Egy olasz geolgus azonban 100%-os biztonsggal lltja, hogy a szrny nem ltezik, a furcsa jelensgek pedig a t fekvsvel magyarzhatk.
Skcia legnagyobb tava egy geolgiai trsvonal mentn fekszik, amely a kzetmozgsoknak ksznheten gyakori sznhelye fldrengseknek. A t fekvse nem csak fldmozgsokra ad magyazzatot, hanem arra ism hogy mi okozhatja azokat a jelensgeket, melyeket edig a szrny szmlnyra rtak. A geolgusok lltsa szerint a trsvonalbl feltr lksek miatt gzbuborkok kpzdnek, amelyek sszezavarjk a vz felsznt s furcsa hullmokat gerjesztenek.
A megvizsglt szrny-jelentsek kzs jellemzjeknt emlthet, hogy a lny megjelense hatalmas morajlssal, a vz rendkvli nyugtalansgval s kisebb fajta remegssel jrt egytt. A szrnyet pedig a felemelked vzpptl termszetesen senki sem ltta. Az olasz geolgus Luigi Piccardi szmra az is felettbb gyans volt, hogy az els szrnyrl szl jelentsek gy a VI. szzadbl szrmaztak, mg a kvetkez beszmolra 1900-ig kellett vrni. A legtbb informcit azonban az 1934-es, utols nagyobb rengst megelz idszakbl gyjttte be az olasz geolgus.
Piccardi kutatsaibl az is kiderlt , hogy a szrnyek a srknyok "bvhelyei" geolgiai trsvonalak mentn helyezkednek el, s csak a fldmozgsokkal, egytt jr gz s fnyjelensgnek ksznhetjk ltezsket.
Termszetesen ezekkel a tudomnyos magyarzatokkal sok Loch Ness.hv nem tntorodik el "kedvenc szrnytl", hite sem inog meg annak ltezsben. A mi srrknyunk ltezst termszetesen senki nem vonja ktsgbe, radsul csak a vadkrtt szereti s Ssnek hvjk. ljen Ss! |