Ugorjunk egyet az idben, mgpedig 1967-be. Akkoriban egy grg rgsz, nv szerint Sz. Marinatosz professzor sni kezdett az gei-tenger egy apr vulkni szigetn, Szantorinon. Egy rgi nagyvros kzpontjra bukkant, ahhol kt-hrom emeletes hzak is elfordultak, a szobkat pedig a mindennapi letrl szl freskk dsztettk. Ezen kvl tallt btor-, s cserpedny maradvnyokat, valamint munkt vgz vagy tpllkul szolgl llatok csontjait. m egyetlen emberi maradvny vagy kszer sem kerlt el. Az archeolgusok megllaptottkm hogy Thra, melyet valamikor Szantorinnak hvtak, a minoszi civilizci kereskedelmi kzpontja volt.
Eredetileg ugy gondoltk, hogy Krta gyarmata volt a szigetecske, de ez az elkpzels megdlt. Valszinleg a kis sziget fggetlen hatalomknt nagy befolysra tett szert az gei-tengeren i.e. 2500-ban, a korai minoszi kor idejn. A virgz kereskedelem fellendtette Thrt, s ezt a gazdasgot jl tkrzi a hazakban tallt freskk. |